52 TÖREDÉK | #32
#32 „Ó, lásd az idők hetyke lányait, a napokat, mik engem összemarnak, ünnepözönnek, boldogságzamatnak. Nézd a napok fürge legényeit, a...
52 TÖREDÉK | #31
#31 „Én nem tudok A csendről, melybe száz forró titok És jövendő viharok lelke ébred; Hol nászát üli száz rejtett ígéret. A csendről,...
52 TÖREDÉK | #30
#30 „Az én kezemben égett úgy-ahogy: De többnyire lefele-fordítottan. A füstje több volt, mint a lángja, S céltalanul, vak iramban...
52 TÖREDÉK | #29
#29 „Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát....
52 TÖREDÉK | #28
#28 „Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden míve tünő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis...
52 TÖREDÉK | #27
#27 „Ma élsz. Holnap kiolt egy pillanat. Vajon csak e pillanatért vagy? Azon túl vár időtlen önmagad.” (Szepes Mária - Relatív idő)
52 TÖREDÉK | #26
#26 „Nem a dolgok bonyolultak, te vagy a bonyolult, aki szemléled őket és addig boncolod, amíg e nagy egység ezer atomra hull előtted....
52 TÖREDÉK | #25
#25 „S minden olyan mozdulatlan... Múlt, jövendő tán együtt van Ebben az egy pillanatban? A levegő meg se lebben, Minden alszik... és a...
52 TÖREDÉK | #24
#24 „Az ember feljő, lelke fényfolyam, A nagy mindenség benne tűkrözik. Megmondhatatlan kéjjel föltekint, Merőn megbámúl földet és eget;...
52 TÖREDÉK | #23
#23 „Húnyt szemmel bérceken futunk s mindig csodára vágy szívünk: a legjobb, amit nem tudunk, a legszebb, amit nem hiszünk. Az álmok...
