52 TÖREDÉK | #3

#3

„Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs

Madárka tolla se hull ki, – ég se zeng, – föld se remeg,

hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,

aki téged meg nem ért.

Mert kedvedért alkotott mennyet és földet s tengereket,

hogy benned teljesedjenek, – s korok történetét

szerezte meséskönyvedül, – s napba mártotta ecsetét,

hogy kifesse lelkedet.

[...]

Mert ne gondold hogy annyi vagy amennyi látszol magadnak,

mert mint látásodból kinőtt szemed és homlokod, úgy nagyobb

részed énedből, s nem ismered föl sorsod és csillagod

tükörében magadat,

és nem sejted hogy véletleneid belőled fakadnak,

és nem tudod hogy messze Napokban tennen erőd

ráng és a planéták félrehajlítják pályád előtt

az adamant rudakat.”

(Babits Mihály – Zsoltár férfihangra, Consolatio mystica)

KORÁBBI BEJEGYZÉSEK
CÍMKÉK